Mint előző cikkünkben már említettük, „E0” vagy KNE (közel nulla energiaigényű) lakóházat energia- és költséghatékony szerkezettel, jó hőtároló és hőcsillapítási képességű falazattal, a hőveszteség minimálisra csökkentésével-, természetbarát építőanyagból, 100%ban a megújuló energiákkal, vagyis a Nap, a szél, geotermikus vagy egyéb, a környezetkímélő energiaforrás hasznosításával építhetünk.

A passzív napenergia hasznosulás szempontjából nézve például a nyílászárók illetőleg nagy üvegfelületek tervezésénél a legideálisabb tájolás a déli irány (max. ± 30 fok), ugyanis így lesz a legmagasabb a felhasználható energia nyereség, valamint ezáltal lehet az épület csúcshő-vesztesége is a legalacsonyabb. Nem mindegy tehát a tájolás, az, hogy hol és milyen mértékben hasznosíthatja legjobban a ház a nap energiáját. Azonban ami télen kellemes hőérzetet nyújt, az nyáron lehet elviselhetetlenül meleg is, így KNE vagy nullenergiás házak ablakait is árnyékolni szükséges.

Árnyékolástechnika a KNE lakóház szolgálatában

Legyen az alumínium lamellás zsaluzia, redőny, vagy napellenző, mindegyik árnyékoló a ház fontos része, amelyeket akár bentről központi kapcsolókkal is irányíthatunk. Nem kevés összegért azonban már olyan a szél- és esőérzékelővel is ellátott, csúcstechnológiás elektromotorokkal valamint érzékelős vezérlőelemekkel is felszerelhetjük „E0” házunkat, amelyeknek köszönhetően intelligens módon akkor ereszkednek le a redőnyök, amikor a nap már lemenőben (tehát plusz energiát már nem kaphat a ház), ezáltal a leeresztett árnyékoló lamellák benn tartják a légtérben a napközben begyűjtött meleget.

Az energia azonban ahol tud, távozik (közel 35%-a a falakon át, 25%-a pedig a tetőn), vagyis a majdani kész házunk energiaosztály besorolása a tető hőszigetelésétől-, alkalmazott nyílászárók hőszigetelő képességétől, a beépített szellőztető-, fűtő- és hővisszanyerő berendezés típusától, valamint a napkollektoros rásegítés mértékétől egyaránt nagymértékben függhet.

Minősített hőszigetelő anyagok felhasználása

Hőszigetelő anyagoknál két értéket kell szem előtt tartanunk, a szigetelő anyag deklarált (termékszabványban közölt) hővezetési tényezőjét (lambda - λD érték - W/m·K) amely az alapvető hőszigetelő tulajdonságra utal, vagyis arra, hogy az adott szigetelőanyagon adott idő alatt milyen mértékben áramlik át a hő, valamint a hőszigetelő anyagok hőátbocsájtási tényezőjét (U-érték - W/m2·K). A kapott értékek minél kisebbek, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége.

A minősített, garantáltan kiváló energetikai tulajdonságokkal bíró termékek alkalmazása lényegesen sokban képes hozzájárulni a KNE lakóházak energiahatékonysági követelményeinek maradéktalan teljesítéséhez.

Bevizsgált nyílászárók alkalmazása

A passzív-, és közel 0 energiás házaknál igen fontos szerepet játszanak a nyílászárók (a nyílászáró szerkezetei, tokja, távtartója, valamint a beépített üvege), így azokat a gyártókat jobb előnyben részesíteni, ahol mindezeket bevizsgálták, vagyis a teljes szerkezetre vonatkozó U értéke mellett a nyílászárók igazolt hőtechnikai értékeit (tok szerkezet (U_f), üveg ( U_g), az üveg naptényező (g ), értéke, valamint a távtartó hőtechnikai (ψ).értékét) is megismerhetjük.

Míg a falak, vagy épp a tető esetében elegendő U= 0,15 W/ m²K értéket hozni, addig ablakok, ajtók esetében ez az előírt érték Uw= 0,18/ m²K. Ugyan a jelenleg csúcs-technológiát képviselő szendvics szerkezet alkalmazásával-, illetőleg a beépítési mélység (keret vastagság) növelésével mind fa/hab/alumínium ablakok esetében arányaiban javulhat a tok szigetelőképessége, a szerkezet hőtechnikai értékei hiába megfelelőek, ha a nyílászáró beépítése során hőhidak keletkeznek.

A légzárás nem kevésbé lényeges tényező a közel 0-energiás házak nyílászáróinak beépítésénél, különösen fa szerkezet esetén kell figyelni. A légzárás vizsgálata 50 Pascal nyomáson, a külső és a belső tér nyomáskülönbségének mérésével történik.


A közel 0 energiaigényű épületeknél akárcsak a passzív házaknál a hangsúly tehát azon van, hogy minél kisebb legyen az épület valamint az építés során felhasznált anyagok energiavesztesége, ezáltal minél kevesebb energiát kelljen a rendszerbe táplálni, hiszen ahogy mondani szokás; legkevésbé környezetterhelő energia mindig az, amire nincs szükség.

Összességében elmondható, hogy mindig a tervező felelőssége, hogy a helyi adottságokhoz és a megbízói elvárásokhoz mérten megtalálja az optimális kivitelezési lehetőségeket (megfelelő tájolás a plusz szoláris nyereség érdekében, kiváló, minősített hőszigetelő anyagok és bevizsgált nyílászárók), valamint ideális végeredményhez az extra megoldásokat (integrált szellőztetőrendszer, magasabb hővisszanyerési hatásfokú hőcserélő készülékek, napkollektorok, elektromos áramot termelő napelemek, stb.), melyekről következő cikkünkben szólunk részletesebben.

Olvassa el előző cikkünket is: Hogyan építsünk 0 energiás házat? (1 rész)