A kínai kutatók ipari minőségű, 720 W-os ultrahangot kibocsájtó tisztítót használtak - 28 KHz-es frekvencia-besorolással és 1000 W-os fűtőteljesítménnyel - hogy elkülönítsék a napelem hátlapját a modul többi részétől.
A Kelet-Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem tudósai állításuk szerint egy új eljárást fejlesztettek ki az elhasználódott napelemes modulok hátlaplapjának leválasztására. Mindezt az újrahasznosítás céljából. A módszer tökéletesítésével a kutatócsoport szétválasztotta egy Kínában gyártott panel hátlapját a 125 * 135 * 2 milliméteres celláktól.
A munkálatokhoz egy ipari minőségű, 720 W teljesítményű, 28 KHz frekvencia és 1000 W fűtési teljesítményű ultraszónikus tisztítót használtak. A folyamat közben a paneleket egy oldószerrel feltöltött tárolóban helyezték el.
Az ideális körülmények megtalálása érdekében különböző teszteket hajtottak végre. Egyrészt tesztelték a különböző hőmérsékleteket, melyek 30, 50 és 70 °C volt. Továbbá az ultraszonikus teljesítményszintet váltogatták 180, 360 és 720 watt között. A kísérletben az oldószer koncentrációja 50% volt.
Kutatók tapasztalatai alapján elmondták, hogy az 50 °C hőmérsékleten és hangyasavban vagy ecetsavban az elválasztási hatékonyság gyenge, szinte alig volt. Viszont az ecetsav sokkal jobbnak bizonyult a hangyasavhoz képest. Amikor a kutatók benzil-alkoholt és butanont használtak oldószerként, az elválasztási hatás fokozódott az ultrahangos teljesítmény növekedésével.
„Az ultraszonikus teljesítményt 720 wattig növelve a hátlap 210 percen belül teljesen levált. Amikor a teljesítmény 360 vagy 180 wattra csökkent, a leválasztás kevésbé volt hatékony, a hátlapok szinte nem váltak le" - magyarázta a kutatócsoport.
A leghatékonyabb oldószerként a butanont azonosították. Viszont 70 °C hőmérsékleten és 50%-os oldószer koncentrációval hiába volt sikeres az elválasztás, a butanon oldatban a szilícium lapok különböző mértékben sérültek, főként az EVA réteg feldagadása miatt.
Fordította: Hrabacsik Ádám
