Hogyan építsünk 0 energiás házat?
2017. február 17. írta: Wagner Solar

Hogyan építsünk 0 energiás házat?

Környezetünk védelme érdekében ma az építészekre hárul az a meghatározó szerep, hogy egy egyszerű szerkezeti kialakítás mellett, a változtathatóság lehetőségét is fenntartva találják meg a piaci igényeknek-, illetőleg a mai kor elvárásainak megfelelő épület kialakítási módokat.
 
A nap, a szél vagy geotermikus és egyéb, a környezetet nem terhelő energiaforrás hasznosítása az energiaköltségek csökkentéséhez-, valamint az újrahasznosított vagy természetes anyagok használata mind ökológiai szempontok-, mind a gazdaságosság és reverzibilitás miatt egyre inkább előtérbe kerülnek.

Az energia felhasználás csökkentése a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a sorozatgyárthatóságra való törekvés és ugyanakkor a modularitás szem előtt tartása mellett nem egyszerű feladat, főleg nem az, ha az eredmény egy közel 0 Kwh/m2/év energiafelhasználású, azaz 0 Forintból üzemeltethető lakóház kell, hogy legyen.

hogyan_epitsunk_0_energias_hazat.jpg

Magyarországon jelenleg az épületek energetikai minőségére, ill. minősítésére vonatkozó követelményeket a 7/2006 TNM rendelet szabályozza, ám ez még korán sincs összhangban a 2010/31/EU (EPBD Recast) direktívával valamint az Uniós célkitűzésekkel, miszerint 2020. december 31 után minden újonnan felhúzott épületnek közel zéró energiaháznak vagy KNE (közel nulla energiaigényű) lakóháznak kell lennie. Természetesen a hazai szakmai platform több éve igyekszik minél alacsonyabb energiafelhasználású épületeket előállítani (energiatakarékos,- passzív,- és 0energiaházak).
A zéró energiaházak-, épületek fűtési energiaköltségét például 100%ban a megújuló energiák fedezik. Hogyan érhető el mindez?   

1- A szerkezetről,
Energia- és költséghatékony szerkezetek

A 0 energiás ház építése nem egy építési módot jelent, hiszen ma már igen sokféle szerkezeti megoldás és építőanyag közül lehet választani, ám egy energiatakarékos családi ház tervezésénél tény, hogy elengedhetetlen a célnak legmegfelelőbb és leggazdaságosabb szerkezeteket kiválasztani.
Tervezésükkor egyik legfontosabb szempont a hőveszteség minimálisra csökkentése valamint a hőhíd-mentes csomópontok elérése, ezt pedig elsődlegesen az épület energiatudatosabb tervezésével, egyszerűbb szerkezeti kialakításával, teljes körű, fokozott szigeteléssel és speciális, délre tájolt nyílászárók RAL minőségű beépítésével érhetjük el.


Egy épület külső falazata hőtechnikai szempontból több fontos szerepet is betölt, melyek közül talán a legfontosabb, hogy biztosítsa a hőszigetelést és jó hőtároló tulajdonsággal rendelkezzen. 
A közel 0 energiás ház építésénél tehát elsődlegesen olyan falazóelemekre van szükség, amelyek kiválóan szigetelnek, valamint rendelkeznek a szükséges tömeggel.

A Porotherm Profi síkra csiszolt okos-téglája hőszigetelési szempontból első rangú „Klíma üregszerkezet”-tel rendelkezik, így a PTH 44 T Profi síkracsiszolt (ásványgyapottal töltött tégla) falazat mellett egyaránt előnyként jegyezhető a gazdaságos hőszigetelés, valamint a kevesebb hőhíd.
Külső falszerkezetek terén a mészhomoktégla amellett, hogy jó hőtároló és hőcsillapítási képességgel rendelkezik valamint kitűnő hangszigetelést biztosít, tűz- és időjárás-állóság terén is elsőrangú és kiemelten természetbarát építőanyag.

Bauland polisztirol blokkos falazati elemek szintén magukba foglalják a hőszigetelést, igen masszív épületszerkezetet mellett kevés építési hulladékkal jár a használatuk és ökológiailag újrahasznosítható alapanyagokból készülnek.

A Liapor falazóblokkok  0,12-0,14 W/m2K hőszigetelő képességű anyagból készül ugyanakkor jó hangszigetelő képességgel is bír. Ami a viszont a legfontosabb, hogy 100%-ig környezetbarát mivel agyagon kívül semmilyen vegyi anyagot nem tartalmaz, és újrahasznosíthatóság terén is verhetetlen, hiszen a falazóblokk könnyen újból feldolgozható könnyűbetonnak.


Bármilyen falazat mellett is döntsünk végül, nem árt tudnunk, hogy építendő házunk „E0” vagy „közel nulla” energiaszintű minősítése nem csak a szerkezettől-, hanem az energetikai számítás módjától-, az alkalmazott nyílászárók hőszigetelő képességétől, a beépített fűtő- és hővisszanyerő berendezés típusától, valamint a napkollektoros rásegítés mértékétől egyaránt nagymértékben függhet.

(Folytatása következik)

A bejegyzés trackback címe:

https://napelem.blog.hu/api/trackback/id/tr1812267886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsolt Kelemen 2017.02.18. 19:39:23

1.: PTH ásványgyapottal töltött tégla: a külső oldali ásványgyapotban párakicsapódás lehetséges, jobb a grafitos EPS-sel töltött Leier változat! Villanyt vagy gépészetet szerelni benne nem igazán lehet....
2.: Bauland: a legkisebb hőtároló tömeggel bír a felsoroltak között (mondjuk ettől még jó a hőszigetelő értéke...
3.: Liapor Compakt: pillanatnyilag csak importból érhető el.
4.: mészhomoktégla: U értéke az egekben...csak hőszigeteléssel együtt képzelhető el, de akkor már ennél vannak jobb alternatívák is.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2017.02.18. 23:34:28

A fal hőszigetelése fontos.
Csakhogy azt ma már annyira nem nagy kunszt jóra megcsinálni.
A tető esetében sem annyira vészes, bár az ott tipikusan alkalmazott gyapotok sok problémával rendelkeznek. Az alternatívák meg nagyon drágák.
Aztán ott vannak a nyílászárók. Az ablakokon nem csak hővezetéssel, de sugárzással is távozik a meleg, ami ellen nem egyszerű tenni (bevonat, zsalu, redőny).
Meg persze a filtrációs-, tehát a légcsere veszteség is fontos: ha 2-4 óránként az összes levegőt kicseréljük a házban, akkor ez akár több veszteséget is okozhat, mint a fal+ablakok+tető együtt. Szóval gépi szellőzés kell, hővisszanyerővel pesze...
Nyáron aztán jön a meglepi: míg a bent lakó emberek és gépek hője, na meg a benapozás komoly fűtési tényező télen (akár önállan elég is lehet a fűtéshez), addig nyáron mindez nem szerencsés, mert a hűtés ellen dolgozik. Ekkor jön az árnyékolástechnika, a talajhűtéses szellőztetés és bűntársai.
Na de ettől még mindig elég sok áramot eszik a ház, szóval ekkor jöhet a napelem és a napkollektor.
Úgy gondoltam, hogy a cikkben majd valami ilyesmikről lesz szó.
Tévedtem.

Zsolt vagyok 2017.02.19. 07:39:30

Arra jutottam, hogy gazdaságosabb egy viszonylag jól szigetelt házat építeni, de nem passzívház-kategóriát, kihagyni a bonyolult légcserélő és talajhő-hasznosító stb. passzívházas szerkezeteket, viszont egy méretesebb napelemrendszert telepíteni, ami minden energiaigényt fedez, beleértve a fűtést is. A passzívházak úri huncutságainak elhagyásával felszabadul annyi pénz, ami a nagyobb napelemet bőségesen fedezi. Ettől kezdve nincs miért görcsösen ragaszkodni ahhoz, hogy minden energiamorzsa a házon belül maradjon, mert "jut is, marad is", ráadásul az egész történetet olcsóbban lehet megúszni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.02.19. 12:46:40

@Zsolt vagyok:

A kormány a minap teremtette meg a törvényi lehetőséget arra, hogy a 4kWp fölötti házi naperőművek után a tulaj megfizesse a rendszerhasználati díjat. A díj jelenleg még csak 0Ft, de ez ugye bármikor emelhető.

Ez sajnos előrevetíti az éves szaldó valamikori eltörlését is, ez esetben pedig kitörölheted a fenekedet a méretes naperőműveddel, mert kb.háromszor annyiért kell megvenned a téli áramot, mint amennyiért a nyárit eladtad.

Ezzel természetesen a naperőmű megtérülési ideje kb. az ezer év és a SOHA közé tolódik ki, miközben nemigen tart tovább 30 évnél, min. tízévenkénti invertercserével.

eßemfaßom meg áll 2017.02.19. 14:07:26

@Kovacs Nocraft Jozsefne: nem hinném, hogy ez "sajnos" lenne. Szerintem az a normális ha aki használja a rendszert (kétszer is) az fizet is érte

Zsolt vagyok 2017.02.19. 14:57:25

@Kovacs Nocraft Jozsefne: És szerinted mire érdemes építeni? Egy meglévő, adott helyzetre ami a jelenlegi körülmények között bizonyíthatóan működik, vagy egy olyan feltételezett helyzetre, ami valamikor a jövőben bekövetkezhet (esetleg)? A rendszerhasználatért pedig most is fizetek, mert a megtermelt fölös áramot a szolgáltató a normál ár harmadáért veszi át.

eßemfaßom meg áll 2017.02.19. 17:04:32

@Zsolt vagyok: , "ami valamikor a jövőben bekövetkezhet (esetleg)" mivel a túlzásbavitt sötétzöldség negativ hatásait németország már keményen nyögi, sokkal nagyobb annak az esélye, hogy nem érdemes évtizedes távlatban a kötelező átvételre alapozni sokmillás hosszútávú befektetést, mint hogy érdemes.

eßemfaßom meg áll 2017.02.19. 17:06:34

@Zsolt vagyok: "A rendszerhasználatért pedig most is fizetek"

Nem fizetsz. feltöltesz 1000kwh-t nyáron, elhasználsz 1000kwh-t télen és 0 ft lesz az éves számlád pedig kétszer is használtad a szolgáltató hálózatát.
süti beállítások módosítása