A káros anyagok levegőből való kivonásával a napsugárzás átlagosan 11%-kal nőne, ami lehetővé tenné a napelemcelláknak, hogy egytizednyivel több villamos energiát termeljenek.

Ha csak Kínát nézzük, akkor a kutatók azt állítják, hogy 85-158 TWh-nyi többlet villamos energia lenne elérhető évente, ha ott tiszta lenne a levegő.

Tejszerű szürke szmog fedi Kelet-Kína völgyeit és síkságait 2017 januárjában. A narancssárga csillag jelzi Peking helyét. Kép: NASA Earth Observatory

A Zürichi Műszaki Egyetem éghajlat(változási) politika csoportjából érkező kutatók publikáltak egy új tanulmányt „Kék ég Kína felett: A légszennyezés szabályozás hatása a napenergiatermelésre és a bevételekre” a Plos One folyóiratban.

Ebben amellett foglalnak állást, hogy ha Kínában teljesen eltüntetnék az energiatermelés, a szállítás, az ipar és a háztartási szektorokból származó levegőszennyezést, akkor fotovoltaikus rendszerekkel - a jelenleg is telepített, plusz a már tervben levőkkel – lehetővé tennék 2040-ben 85-158 TWh extra elektromos áram előállítását.

„A plusz termelés legalább egyharmaddal lenne nagyobb, mint Svájc jelenlegi elektromos áram szükséglete, és emellett a kínai elektromossági iparágnak 10.1 milliárd USD-vel többet generálna/termelne a napenergiás termelésből” - jelentette ki Mercé Labordena kutató és munkatársai.

A megnövekedett energiatermeléssel és a megtakarításokkal a kutatók azt mondják, hogy a napsugárzás átlagosan 11%-kal növekedne országos szinten – természetesen régiós különbségek jelennének meg, például a Pekingben látható 8%-os növekedés összevetve egy 26%-ossal, ami a központi tartományokra jellemző – és így a napelemcellák egytizeddel több elektromosságot tudnának termelni.

Meghatározó beruházás

A légszennyezés három különböző módon befolyásolja a napenergiás áramtermelést:

1. a részecskék, amik felhalmozódnak a paneleken;

2. az aeroszol részecskék, amik kölcsönhatásba lépnek olyan módon, hogy szétszórják vagy elnyelik a sugárzást;

3. a felhőképződés, amelyet például az SO₂ más egyéb szennyező anyagokkal való reakciója okoz, ami növelheti a felhő visszaverő képességét és élettartamát, emellett csökkenti a Föld felszínét elérő napsugárzást.

Míg a levegő tisztítása magas befektetést igényel, a kutatók számítása alapján a megnövekedett napelemes termelésből származó bevételből fedezhetnék a fellépő költségek 13-17%-át.

„A számítások jó hírnek bizonyulhatnak a befektetők számára” - nyilatkozta Labordena, hozzátéve „Ha a levegő teljesen mentes lenne a szennyezéstől, a befektetésük jóval hamarabb kifizetődne, felszabadítva a pénzt a jövőbeli napenergiás bővítésekhez.” Azt nyilatkozta még, hogy a napenergiás befektetők járnának a legjobban a légszennyezés szabályozó intézkedésekből Kína keleti partján, ahol a leggyorsabb a napenergiás terjeszkedés.

A Duke Egyetem kutatói együttműködésben az indiai Gandhinagar Technológiai intézettel és a Wisconsin Egyetem munkatársaival, júniusban egy különálló tanulmányban arra jutottak, hogy a széntartalmú levegőben levő részecskék felhalmozódása a szolár paneleken, akár több mint 25%-os teljesítményromlást is okozhatnak a világ egyes részein, beleértve Kínát és Indiát is, ahol a légszennyezés extrém magas mértékű.

Káros

A káros részecskék, beleértve a kormot, a kén-dioxidot és a nitrogén-oxidokat, jelentős károkat okoznak az egészségnek. Valójában a WHO becslése alapján a levegőszennyezés nagyjából 1,6 millió korai elhalálozást okoz évente Kínában és több mint 7 milliót világszerte.

Az egészségügyi hatások és a termelékenység elmaradása eredményeképpen Kína éves GDP-je 11%-kal csökken - állítja az ETH Zürich kutatója. „Ez az érték növekszik, ahogy Kína egyre urbanizáltabbá válik, és ahogy növekszik az ipari termelés” - véli a kutató.

Ennek ellenére azt mondják, hogy nehéz számszerűsíteni a pénzbeli következményét ezeknek a hatásoknak, amitől még nehezebb megindokolni a költséges légszennyezési szabályozásokat. Azonban a legfrissebb aeroszol modellezés, amely műholdas adatokat használ, számszerűsítette a levegőszennyezettség hatásait a felszíni napsugárzásra vonatkozóan.

„Szétbontottuk a hatásokat szektorok szerinti felosztásban, felhasználva az emberi tevékenységből adódóan kibocsájtott káros anyagok adatait összekapcsolva a globális aeroszol-klíma modellel. Ezek után ez lehetővé teszi számunkra, hogy számszerűsítsük a különböző tiszta levegő irányelvekkel és azok költségeivel járó gazdasági előnyöket." - mondják a kutatók.

Összességében Kína lett a legnagyobb légszennyező (az emberi tevékenységből adódóan kibocsájtott káros anyagok által) az egész világon. Ez arra ösztönözte a kormányt, hogy bevezessen néhány irányelvet a légszennyezés elleni küzdelemért, beleértve azt a célt is, hogy az elsődleges energiaforrások 20%-a nem fosszilis energiahordozóból származzon 2030-ra. Akárhogy is, a tudósok amellett foglalnak állást, hogy bár láthatóak a fejlődés jelei, még van helye a fejlődésnek.

 Forrás: https://www.pv-magazine.com/