Napelemes rendszerek érintésvédelme
2021. május 26. írta: Wagner Solar

Napelemes rendszerek érintésvédelme

eph-cover.jpg

Az érintésvédelem célja, hogy az elektromos, vagy nem elektromos berendezések érinthető részei meghibásodás, vagy üzemszerű működés közben ne kerülhessenek feszültség alá. Ez érvényes a napelemes rendszerekre is, melynek fém részei a rendszer hibája vagy működése közben feszültség alá kerülhetnek, ha annak érintésvédelme nem megfelelően vagy egyáltalán nincs kiépítve. A megfelelő érintésvédelem (földelés) egy esetleges testzárlat esetén emberéleteket menthet.

Érintésvédelmi szabályozás napelemes rendszerek estén

A napelemes rendszerekre vonatkozóan MSZ HD 60364-7-712 szabvány írja le, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie érintésvédelmi szempontból ennek a rendszernek. Egyes áramszolgáltatók csak az ezt igazoló érintésvédelmi jegyzőkönyv meglétéhez kötik a napelemes rendszerek hálózatra csatlakoztatásának engedélyét.

Míg az áramszolgáltatói csatlakozási pont váltakozóáramú (AC), addig a napelemek egyenáramot (DC) állítanak elő, melyet egy szolár inverter alakít át a szolgáltatói hálózatnak megfelelő váltakozó árammá. Érintésvédelmi szempontból mindkét oldalt külön kell vizsgálni. A napelemes rendszereket a DC oldalon mindig feszültség alatt állónak kell tekinteni, még akkor is, ha a rendszer a AC oldalról le van kapcsolva! Ezért is kiemelten fontos a szolár rendszer érintés védelme.

A napelem modulok egyenáramú oldali részei kettős vagy megerősített szigetelésűek. A panelek számottevő részét fém tartószerkezetre rögzítik, melyet össze kell kötni a földeléssel. Erre egy megbízható csatlakozást kell létrehozni, mely 10-20 vagy akár 30 évig is kitart. 

eph.jpg
Mi az EPH és miért fontos?

Ehhez az érintésvédelemhez tartozik az EPH, azaz egyenpotenciálra hozó hálózat, vezetékrendszer – védőösszekötő vezető (protective bonding conductor).  Ez a vezetékrendszer az, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott készülékek testét, a fém hálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat – közvetlenül vagy közvetve – villamosan hatásosan összeköti. Másszóval egy létesítmény, épületben és azon kívül található nagy kiterjedésű fém felületek, csőhálózatok egyenpotenciálú összekötése. Az EPH nélkül a napelem tartószerkezete és minden, ami hozzá kapcsolódik egy meghibásodás vagy bármilyen külső tényező hatására feszültség alá kerülhetne.

Villámvédelem

A napelemes rendszerek tervezésénél mindig az első kérdés, hogy van-e az épületen már meglévő villámvédelem, e-szerint kell kialakítanunk a potenciálkiegyenlítést.

sun_blog_lightning.png

Amennyiben nincs külső villámvédelem, a potenciálkiegyenlítés követelményeit nem kell vizsgálni. Fent említett kettős szigetelést alkalmazunk a napelem DC körében (pólusföldeletlen rendszer esetén). Bizonyos modulok és inverterek esetén a napelemet tartó fémszerkezetet üzemi földeléssel kell ellátni. Ahol a vezetéket az időjárás viszontagságainak kiemelten érik (hő, UV, eső, fagy), különösen a napelem rendszer közelében, ahol kimagaslóan nagy lehet a hőmérséklet az általánoshoz képest (akár 60-70 °C) érdemes alumínium vezetéket használni (min. 16 mm2), mert általában erősebb, tartósabb a külső szigetelése, mint a réz társának. Egyéb esetben (a lejövő gerinc vezetéket is általában) minimum 6 mm2 réz kábellel kell szerelni.

Olyan létesítményeknél, amelyeken van villámvédelem és tartható az előírt „s” védőtávolság a napelemrendszer és tartószerkezetének minden fém eleme és a villámvédelem között, pl. tetőn szintén alumínium kábelt használjunk a tartósabb védelem érdekében, de nagyobb, 25 mm2 legyen minimum, a gerincvezetékhez min. 16 mm2 réz vezetéket használunk.

Ha nem lehet tartani az előírt védelmi távolságot a villámvédelem és a napelem rendszer között, ott rá kell csatlakoztatni a védelemmel összekötött rendszert a villámhárítóra min. 16 mm2 átmérőjű alumínium kábellel és rozsdamentes csatlakozókkal.

wire_solar.jpg


EPH kialakítása

Fontos, hogy egy napelem rendszer minden fém eleme megfelelően kapcsolódjanak egymáshoz. Csillagpontszerűen minden különálló tartószerkezeti elemet összekötünk, egy EPH gyűjtősínen keresztül vezetve tovább a gerincvezetéket egészen a földelő szondáig.  Az EPH-t a (családi házak esetén és legtöbbször) a mérőóra alatt található földelő szekrényben kialakított EPH csomóponttal kötjük az épület földelő rendszeréhez.

Sok esetben előfordulhat, hogy a napelem panel fém kerete nem érintkezik megfelelően a tartószerkezettel, ilyenkor nem jön létre vezető kapcsolat, ami szintén potenciál különbséget okozhat. Erre nyújtanak megfelelő megoldást a Schletter köztes- és végleszorító elemei, melyek EPH tüskével vannak ellátva. Ezek a kemény, fém tüskék szerelés közben a paneleket rögzítve beleszúródnak a modul fém keretébe így létrehozva a tartószerkezet és panel közti vezető kapcsolatot.

Az érintés- és villámvédelemre vonatkozó szabályok és szabványok gyakran változnak, így figyelemmel kell kísérnünk az aktuális rendelkezéseket és aszerint kiépíteni azokat.

Szerző: Wagner Solar

A bejegyzés trackback címe:

https://napelem.blog.hu/api/trackback/id/tr3916572150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása