Jelenleg körülbelül 200 db nyilvánosan elérhető elektromos töltőpont található hazánkban.

Minden nagyobb autógyártó választékában már megtalálható legalább egy, villamos energiával működő közlekedési eszköz. Az utóbbi években a magyar közutakon is egyre több zöld rendszámú, elektromos (vagyis töltéshez az elektromos hálózatot használó) járművel találkozhatunk.

Igaz egyelőre még az üzemanyag-vételezés (töltés) terén Magyarország nem rendelkezik teljes lefedettséggel, vagyis az utazási hatótáv még többnyire korlátozott.

Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy hol és hogyan tölthetők ezek a gépjárművek? Közterületi töltőkkel már egyre több nagyvárosban találkozhatunk, nagyobb parkolóházakban, sőt, egyes munkahelyeken is találhatunk nyilvános töltőállomásokat.

Ráadásul egy elektromos-, vagy un. villanyautó szinte bárhol feltölthető, ahol van 10-16 A mperes konnektor már, ha van nálunk megfelelő töltő.

A töltők között azonban nem csak a különböző szabványú csatlakozók miatt, hanem a töltés elszámolása miatt is óriási lehet a különbség.

Az elektromos töltők részben óra vagy perc alapú elszámolást alkalmaznak (amely így független a felvett energia mennyiségétől), más töltőállomások pedig kWh-ban számolják el az „üzemanyagot”.

Ugyanakkor, például Németországban számos helyen olyan töltőállomás működik, ahol például töltésenkénti díjat számítanak fel, vagy a havi és éves előfizetési díj ellenében használhatják azt, melyért cserébe korlátlan energia vételezhető.

Természetesen vannak ingyenesen használható töltőállomások is, melyre Magyarországon is találhatunk már példát.

A fogyasztás az elektromos autók körében még fontosabb, mint a benzineseknél!

A fenti „tankolási módok” és lehetőségek mérlegeléséhez azonban jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy gépjárművünk mennyi kWh energiát fogyaszt 100 km-en.

A BMW i3-as (60Ah) energiaszükséglete, ha tisztán elektromos hajtással vásároltuk, 12,9 kWh 100 km-en, katalógus szerint pedig egy feltöltéssel 190 kilométert tud megtenni, 94 Ah kivitelnél már ugyanez az adat elvileg 300 km.

A Ford Focus Electric (2017es) 33,5 kWh akkucsomagja 225 kilométeres táv megtételéhez elegendő, vagyis egy feltöltéssel a katalógus szerint a 2017-es modellel már ennyit autózhatunk, míg a Nissan LEAF újabb, 30kWh-os modellje elvileg már akár a 378 km-es hatótávot is elérheti köszönhetően új, Nissan Intelligent Mobility funkcióinak.

A nagyobb akkumlátor kapacitás azonban értelemszerűen hosszabb töltési idő-szükségletet is jelent.

Töltési módok: normál, gyors, és a villámtöltés

A normál, vagy lassú töltés: az autó gyári kábelén található töltést vezérlő készülék segítségével, 1 vagy 3 fázisról, fázisonként 10-16 Amperrel (AC váltakozó áramú töltés) teljesen lemerült állapotról 8-12 óra alatt képesek feltölteni az autó akkumulátorát megközelítőleg 100%-ra.

Amennyiben azonban hosszabb távot és minél rövidebb idő alatt kívánunk megtenni, akkor az út során már inkább villámtöltőket keressünk.

Sőt, amennyiben megengedhetjük magunknak, már otthonra is inkább gyors-, vagy villámtöltőt telepíttessünk, ugyanis az újabb elektromos autókban olyan méretű akkumulátor van, amelyet hagyományos, normál töltéssel egy éjszaka nem tudjuk feltölteni.

Gyors töltés: a Type2 EU szabványú elektromos csatlakozóval rendelkező töltőoszlop töltésvezérlőjének segítségével 3 fázisról, fázisonként 16 vagy 32 Amperrel, autó típustól függően 1-5 óra szükséges a teljes töltéshez, vagyis a töltés sebessége az autóba inverterének teljesítményétől (2.0 kW-22 kW) függ.

Villámtöltés lényege: hogy 400V-on 120 Amper áramerősséggel már akár 30-35 perc alatt 80-85%-ig feltölthető az elektromos autó akkumulátora. A töltési teljesítmény ráadásul egy villámtöltőnél 50-150 kW-ig terjed (DC egyenáramú töltés), azonban sajnos egyelőre ez a legritkább töltőállomás-típus Európában. Hazai terminológiában a 40 kW-nál nagyobb kapacitású töltőket nevezzük villámtöltőnek, melyek főleg egyenáramú (DC) töltők, de már akad köztük pár váltóáramú (AC) is.

Magyarországon leginkább az ELMŰ által felállított 22 kW-os, illetve az E-ON által telepített 11-22 kW-os töltő-oszlopokkal találkozhatunk mind a városokban, mind a közutak töltőállomásain.

A töltőállomásokhoz való csatlakozáshoz minden villanyautó mellé jár a gyári töltő

A gyári töltője például a BMW i3-nak, a Tesláknak, a Nissan LEAF és a Renault Zoe-nak, valamint a Kia Soul-nak max.10 Amperes teljesítménnyel képes tölteni az autó akkumulátorát. Azonban amennyiben mobil gyorstöltőt veszünk, talán az AGT Combo Type2 Easy elektromos autó töltővel járunk a legjobban, mellyel bármely ipari csatlakozóról gyors 22 kW-os töltéssel tölthetjük fel a gépjárművünket.

Főleg olyankor hasznos a mobil gyorstöltő, ha Zoenk vagy dupla fedélzeti töltővel felszerelt Teslánk, esetleg egy nagyobb inverterrel rendelkező olyan smartunk van, amely képes is fogadni a 22 kW-ot, igaz, már akár a többi, első szériás gépkocsinál is jelentősen csökkenthető a töltési idő a mobil gyorstöltővel, főleg, ha azon beállítható (többnyire 5-32 Amper között) a töltőáram erőssége.

Európa szerte már háromféle egyenáramú töltővel is találkozhatunk

Sajnos ennek hírnek az a hátulütője, hogy ezeknek a töltőknek a csatlakozói egymással többnyire nem kompatibilisek, vagy minimális köztük az átjárhatóság. Például, CCS rendszerű, és Supercharger oszlopokról nem tölthetők fel a CHAdeMO rendszerű autók (szerencsére hazánkban inkább az utóbbi, CHAdeMO rendszerű villámtöltőkkel találkozhatunk.

Vagy éppen olyanokkal, amely ezt a szabványt támogatja), és vica-versa, vagyis Supercharger és CHAdeMO rendszerű oszlopról pedig a CCS csatlakozós autók nem tölthetők.

Az otthoni töltés feltételei, lehetőségei és várható költségei

Töltési csatlakozók (típustól függően) akár kül-, és beltérre, valamint falra és padlóra is egyaránt telepíthetőek. Töltőkialakítási lehetőségek közül azonban otthonra talán a fixen felszerelt, állandó kábelű fali töltő a legkényelmesebb és legpraktikusabb választás, hiszen töltéshez a töltőkábelt csak le kell emelni és az autóhoz kell csatlakoztatni.

Otthoni fali töltőnek például választhatjuk az EU szabvány Wallbox e-Home-ot (7,2 kW) Type1 és Type2 csatlakozással, amely ideális megoldás az elektromos autók háztartási töltésére, ugyanis kifejezetten házi használatra tervezték.

Ám még mielőtt a konkrét töltőfajtákon gondolkodnánk, nézzük meg az otthoni töltőállomás-telepítés előfeltételeit és annak várható költségeit.

1. Természetesen az előzetes helyszín-felmérés során ellenőrizni kell a helyszín elektromos hálózatának adottságait, valamint kiépítését, ennek függvényében a telepíthető töltő költsége 150-250 ezer Forint körül alakulhat.

2. Házi villanyóránál a szükséges rendelkezésre álló teljesítmény, igénytől függően, lassú töltésnél 16 Amperes (vízmentes, földelt) háztartási konnektor, amely kb. 20-40 ezer Ft, gyorstöltéshez pedig +3x32 Amper szükséges, amely a plusz Amperek tekintetében nagyjából bruttó 450 ezer Ft egyszeri költséget jelent.

3. A biztonságos betápláláshoz gondoskodni kell a megfelelő villamos-védelemről. Az alapkövetelmény itt a túlfeszültség védelem mellett egy megfelelő teljesítményű 1 vagy 3 fázisú 20 Amperes vagy 40 AC jelleggörbéjű kismegszakító alkalmazása, valamint egy életvédelmi áram-védőkapcsoló (SI A zavarvédett, vagy B típusú fi-relé), melynek beszerelési költsége a hálózat állapotától függően körülbelül 40-50 ezer Forint.

4. Extra költség lehet egyes településeken az, amennyiben áramszolgáltatói hálózatfejlesztést kell kérvényezni, mely ugyan extra költséggel jár, de elkerülhetőek általa a sűrű lekapcsolások.

A teljes kiépítés költsége (teljesítménytől függően) csatlakozónként tehát 250-600 ezer Ft közötti árkategóriában mozog.